Kétséget kizáróan elmondható, hogy a munkaerőpiaci trendek jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt időszakban. Ebben az esetben azonban nem kifejezetten a járványhelyzet okozta változásokra gondolunk elsősorban, hanem akár tágabb időintervallumban vizsgálódva a munkavállalók karrierépítési szokásaira. Manapság ugyanis már meglehetősen ritka, hogy egy fiatal, a munkaerőpiacra éppen csak kilépő munkavállaló egy cégnél akár évtizedes időtartamokra tervezzen. Sőt, ennek az ellenkezője kezd dominánssá válni, azaz a fiatalok folyamatosan fürkészik az új lehetőségeket, és akár 1-2 év lefolyását követően munkahelyet váltanak.
A gyakori munkahelyváltók, vagyis a job hopperek nyomában
Job hoppereknek tehát azokat a munkavállalókat nevezzük, akik rendszerint rövid időintervallumon belül, körülbelül 1-1,5 évenként váltogatják munkahelyeiket. A megnevezés ma már egyáltalán nem számít ismeretlennek munkahelyi körökben, egyre több olyan munkavállalóra találunk ugyanis példát, akik kvázi ugrálnak az egyes állások között. Őket és a munkahelyváltás gyakoriságának emelkedését általában az Y-generációval (1980 és 1996 között születettek), illetve annak felnövésével azonosítják, és az általános álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy ezt a tendenciát a Z-generáció (1997-2012 között születettek) is folytatja.
A gyakori váltás hátterében sok minden állhat. Tévedés, ha azt gondoljuk, hogy ezek mindegyike az anyagiak által vezért döntés lenne. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Y és Z generációs munkavállalók esetében is kiemelt jelentőségű szempont egy munkahely megítélésével kapcsolatban, hogy rendszeres visszajelzést, illetve támogatást kapjanak vezetőiktől, változatos és szakmai tudásukat gyarapító feladatokat kelljen ellátniuk, továbbá munkájukat jó hangulatú, valamint motiváló környezetben végezhessék. Ezenkívül a feljebb lépési lehetőség is egy rendkívül fontos tényező, sok fiatal munkavállalónak jelenti ez a legfőbb motivációt. További érdekes információkkal az eddig leírtakkal kapcsolatban alábbi cikk szolgálhat:
https://mindsetpszichologia.hu/munkarol-munkara-ugralva-kik-azok-a-job-hopperek
Mi szól a job hopping mellett és ellen?
A rendszeres munkahelyváltás egyik nagy előnye lehet a tapasztalatszerzés, hisz így a munkavállaló több cégnél is kipróbálhatja magát, ahol különböző kihívásokkal szembesülhet. Emellett minden egyes környezetváltás egyben a komfortzónából való kilépést is jelenti, ami kifejezetten fejlesztheti az alkalmazkodóképességet. A job hopping továbbá lehetőséget biztosít a széleskörű kapcsolatépítésre is, ami természetesen Szegeden is nagy értékkel bír. Erről itt írtunk részletesebben:
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyakori váltás akár anyagilag is megérheti. Itt elsősorban olyan szakmákra kell gondolni, ahol hatalmas a munkaerőhiány és a széleskörű tapasztalattal rendelkező szakembereket rendszerint fejvadászok keresik meg. Ilyen terület például az informatika. A fejlesztőket, illetve különböző területekre specializálódott IT-szakembereket mindig keresik (például Szegeden is rengeteg nyitott pozíció van informatikai területeken), és némely ajánlat nagy ugrással járhat a fizetés tekintetében. Ez pedig könnyen elgondolkodtathatja a munkavállalót.
Mindezek mellett a gyakori munkahelyváltás hátulütői mellett sem szabad elmennünk szó nélkül. A munkáltatókban ugyanis könnyen bizalmatlanságot kelthet az, ha azt tapasztalják, hogy a munkavállaló sehol sem képes igazán megragadni, és gyakorlatilag ugrál az egyes állások között. A bizalmi faktor megléte azonban elengedhetetlen, hisz a legtöbb vállalat hosszútávra keres munkaerőt. Ebből adódóan megeshet a későbbiekben, hogy széleskörű tapasztalata ellenére a munkavállaló alulmarad az egyes pozíciókért folytatott versenyekben, mivel a cégek kételkedni fognak elköteleződésében.
Ha pedig már a tapasztalatnál tartunk: való igaz, hogy a job hopperek sokszínű tapasztalatra tehetnek szert, de ilyenkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy 1-2 év alatt mekkora szaktudást lehet elsajátítani egy adott pozíciót illetően? Természetesen korántsem olyan mélyet és minden részletre kiterjedőt, mintha valaki több évet húzna le egy adott munkakörben. Gyakori probléma a job hoppereknél, hogy tudásuk felszínes és a gyakori váltásukból adódóan nincsennek mélyebb ismereteik egy-egy iparághoz kötődően.
Összességében tehát – ahogy az a legtöbb dologra igaz – a gyakori munkahelyváltásról is elmondható, hogy megvannak a maga előnyei és hátrányai. A legjobb a munkahelyváltás kapcsán is a szélsőségek elkerülésére törekedni, vagyis alkalomadtán új kihívások után nézni, de nem olyan gyakorisággal, hogy az magyarázatra szorulna. Ezzel az attitűddel ugyanis sokrétű tapasztalat szerezhető, anélkül, hogy lojalitásbeli kérdések merülnének fel.
Aktív álláskeresőként pedig érdemes figyelemmel követni a https://szegedallas.hu/ főoldalát a legfrissebb állásajánlatokért.
SzegedAllas.hu / N.G.