Szeged városa a hazai tudományos élet paradicsoma. Karikó Katalint és a helyi egyetemet aligha kell bemutatni bárkinek is, ha szóba kerül a település neve. Érdekes azonban megvizsgálni azt is, mi történt a munkaerőpiacon az elmúlt bő tíz évben. Ha az első és utolsó évet nézzük (2015 és 2025), látható hogy szinte harmadannyian keresnek már csak munkát, mint annak idején. Ha a koronavírus-járvány időszakát vesszük górcső alá, szintén azt mondhatjuk, sikeresen legyőzte a helyi gazdaság a nehézségeket. Sajtóközleményünkben arra is kitérünk továbbá, hogy alakultak a számok nem, korcsoport vagy épp végzettségi szint szerint, illetve hol és miért érdemes álláskeresőnek regisztrálni Szegeden.
Színtiszta számok és a nem is olyan száraz tények: hogy alakult az elmúlt tíz év a szegedi munkaerőpiacon?
A grafikon alapján is egyértelműen látható az egyenletes csökkenő tendencia, ami az álláskeresők esetében pozitív képet fest a helyi munkaerőpiac alakulásáról. A regisztrált munkakeresők átlagos száma 2015 elején 6000 főt számlált, ez mára 2000 fő alá került, vagyis több mint harmadára. A sort csak a COVID-járvány időszaka törte meg kissé, de szintén pozitív, hogy már 2021-ben jelentős volt a munkába állási arány (ha a 2020-as évet nem nézzük is jobb mint előtte 2019-ben, amikor év elején még („minden rendben volt”).
Érdekes megvizsgálni a korábbi adatokat is. Ha 2012 elejét nézzük ugyanis, az álláskeresők átlagos száma 9000 fő fölé rúgott még, így még erőteljesebb az elhelyezkedési ráta. A 2012 és 2022 közötti időszakot vizsgáló szegedi sajtóközleményünk ide kattintva elérhető.
Nők és férfiak, idősek és fiatalok, szakmunkások és diplomások: mire következtethetünk a rendelkezésre álló adatokból?
A legfrissebb adatokból látszik, hogy a regisztrált álláskeresők száma stabilan csökken minden csoportban. Nők és férfiak aránya kiegyenlítődött (2025-ben kb. 876 férfi és 890 nő), ami azt mutatja, hogy a helyi gazdaság mindenkinek teret ad. A fiatalok (25 év alatt) száma 149-re esett, a középső korosztály (25-54 év) 945-re, az idősebbek (55+) pedig 671-re – vagyis a tapasztaltabbak sem maradnak ki a buliból, sokan találják meg a számukra ideális part-time vagy tanácsadó szerepet. Végzettség szerint is pozitív a kép: az általános iskolai végzettségűek 344-en, a szakmunkások 388-an keresnek állást, míg a diplomások (főiskola/egyetem) stabilan 360-an vannak.
Regisztrált álláskeresők átlagos száma Szegeden (2015-2025)
Kinek, miért és hol érdemes álláskeresőnek regisztrálni Szegeden?
Bár a számok javulnak, az álláskeresés folyamata egyéni szinten továbbra is kihívás lehet. Szegeden a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztályán (közismert nevén a Munkaügyi Központban, a Rákóczi téren a járási hivatalban) érdemes regisztrálni.
Hogy miért? A nyilvántartásba vétel nem csupán az álláskeresési járadékra való jogosultság miatt fontos. A regisztrált státusz biztosítja a folyamatos TB-jogviszonyt, emellett hozzáférést ad számos ingyenes, EU-s vagy állami finanszírozású képzéshez, tréninghez, amelyek segíthetnek a karrierváltásban. A szegedi munkáltatók gyakran kapnak bértámogatást, ha regisztrált álláskeresőt vesznek fel, így az egészségügyi kiskönyv megléte akár versenyelőnyt is jelenthet egy állásinterjún. Az ügyintézés ma már gyorsan és egyszerűen, akár online, Ügyfélkapun keresztül is elindítható a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) rendszerében.
Forrás: Az elemzést készítette a SzegedAllas.hu, az adatok forrása a NFSZ.