Nemkérdés, hogy a főnök kiléte nagymértékben befolyásolja, hogy miként érezzük magunkat egy munkahelyen. Valószínűleg mindenki tudna történeteket mesélni olyan munkavállalókról, akik a főnökkel való nézeteltéréseik és konfliktusaik miatt döntöttek a munkahelyváltás mellett. Sőt, az is könnyen megeshet, hogy ez pont velünk fordult elő, és mi magunk váltunk a rendszeres munkahelyi konfliktus áldozataivá. Ugyanakkor nem minden esetben van meg a lehetőségünk a felmondásra, hisz könnyen lehet, hogy olyan élethelyzetben vagyunk, mikor az anyagiak miatt ezt egyszerűen nem tehetjük meg. Ilyenkor alkalmazkodnunk kell, és most ehhez nyújtunk némi segítséget azzal, hogy bemutatjuk a jellegzetes főnöktípusokat, és hogy miként tudjuk az egyes heppjeiket kezelni.
A munkamániás
A munkamániás főnökök valószínűleg Szegeden is sokak számára ismertek, ők azok, akik általában reggel elsőként érkeznek, majd délután utolsóként távoznak a munkahelyről. A pihenés és a szabadság szó jó eséllyel nem is szerepel a szótárukban. A probléma akkor van, ha ugyanezt a mentalitást várják el az alkalmazottaiktól. Persze itt most nem a munkához való professzionális hozzáállás megköveteléséről beszélünk, hisz az természetes. Itt sokkal inkább arról van, mikor elvárásaikkal kvázi felborítják a dolgozó munka-magánélet egyensúlyát, és még hétvégén is azonnali választ várnak a leveleikre. A munka-magánélet egyensúlyának sikeres megteremtéséhez egyébként ez a cikk szolgálhat tippekkel:
A legjobban úgy tudunk élhető kapcsolatot kialakítani ezen főnöktípussal, ha az egyes feladataink alakulásáról rendszerint beszámolunk. Ez azt jelenti, hogy ha úgy érezzük, hogy a főnökünk munkamániás, akkor mindig tájékoztassuk az egyes részeredményeinkről, ezzel is biztosítva őt azzal kapcsolatban, hogy foglalkozunk a ránk bízott projekttel és minden a megfelelő ütemben halad.
A mikromenedzser
A mikromenedzser típusú főnökök azok, akik a munka minden folyamatába beleütik az orrukat. Árgus szemekkel figyelik alkalmazottaikat, és a jelentéktelennek gondolt hibák esetén is azonnal közbe lépnek, és megróják azt, aki a hibát elkövette. Az ilyen mentalitású főnökök rendkívül frusztrálóak tudnak lenni, hisz folyamatos megfigyelésből adódóan a munkaidő egésze alatt azon aggódhatunk, hogy vajon hol hibázunk legközelebb. Továbbá rendkívül időpazarló is tud lenni, mikor apróságok miatt zökkentenek ki az addigi ritmusunkból.
Az ilyen jellemzőkkel rendelkező főnököket a legjobban a kommunikáció útján tudjuk kezelni. Ez azt jelenti, hogy részletekbe menően kérdezzük ki arról, hogy az egyes munkafolyamatokat tekintve ő mit gondol a helyes eljárásnak és aszerint próbáljunk cselekedni. A vitának ugyanis a legtöbb esetben nincs értelme, mivel ő minden esetben a saját megoldását fogja tökéletesnek látni.
A hisztérikus
A hisztérikus főnöktípusra jellemző, hogy jelentéktelen dolgokat is képes messzemenően túlreagálni. Ebből adódóan sokszor hívnak össze felesleges értekezleteket, ahol aztán magukból kikelve zúdítják a problémákat a dolgozók nyakába. Itt fontos megjegyezni, hogy sokak közülük miután „kiőrjöngték” magukat képesek bocsánatot is kérni, és más hangnemet megütni a beszélgetés során.
Ennek tudatában kezeljük őket, vagyis hagyjuk őket lenyugodni és ne vegyük magunkra, ha valami olyanért kapjuk a letolást, amit igazságtalannak érzünk. A valós hibáinkat viszont próbáljuk minimalizálni, azaz ha ilyen típusú főnökünk van akkor fokozottan legyünk óvatosak a munkánk kapcsán, és az egyes kérdéses szituációkban mindig kérjünk előbb inkább megerősítést tőle, és csak aztán cselekedjünk.
A manipulatív
Az ilyesfajta főnökök rendkívül intelligensek, és nagyon veszélyesek is egyben. Mindig van egy B-tervük arra miként érhetik el céljaikat, és az alkalmazottakra csupán úgy tekintenek, mint a terveiket megvalósító eszközökre. A különböző manipulációs technikáinak bedőlve akár olyan feladatokat is elvállalhatunk, amelyeket amúgy nem tennénk.
A legjobb az, ha nyílt őszinteséggel reagálunk manipulációira, azaz világos kereteket szabunk annak, hogy mik azok a feladatok, amik még beleférnek számunkra, és melyek mennek már túl a munkakörünk határain.
Az alkalmatlan
Sok esetben tapasztalható, hogy olyanok kerülnek vezetői pozíciókba, akiknek se kellő tapasztalata, se szaktudása nincs ahhoz, hogy vezetői feladatokat lássanak el. Ez gyakran vezethet kellemetlen szituációkhoz, hisz könnyen előfordulhat, hogy kvázi az alkalmazottaknak kell a főnökük hibáit korrigálni.
A javaslat ebben az esetben a türelem, és a segítőkész hozzáállás. Persze nehéz félre tenni ilyenkor a büszkeséget, tudatában annak, hogy ennyi erőből akár mi is lehetnénk abban pozícióban, mégis fontos, hogy ilyenkor segítő jobbot nyújtsunk, hisz könnyen előfordulhat, hogy ez a későbbi előléptetésünket fogja szolgálni. További jellegzetes főnöktípusokért az alábbi cikket lehet még érdemes elolvasni:
Ha pedig új kihívások után néznénk, akkor mindenképpen érdemes figyelemmel követni a https://szegedallas.hu/ főoldalát a legfrissebb állásajánlatokért.
SzegedAllas.hu / N.G.